1997. szeptember 22-én a Magyar Püspökkari Konferencia dr. Majzik Mátyás diakónus kérésére jóváhagyta a Jobb Lator emléknapot. A Jobb Lator a Mécses-lelkiségben kiemelt fontosságú személy. Az egyház egyetlen Jézus által kanonizált szentje. Az emléknapot a konferencia meghatározása alapján a nagypénteket megelőző hónap utolsó péntekjén tartjuk. A Jobb Lator személye egyrészt remény a bűnösöknek: életünk utolsó pillanatáig van remény és lehetőség a Krisztussal való találkozásra – a megtérésre, üdvözülésre. Másrészt figyelmeztetés is a farizeusi érzelmekkel, gondolkodással szemben: aki ítélkezik, önmaga felett mond ítéletet.
A Mécses-lelkiségre időközben két meghatározó lelkiség is nagy hatással volt. Az egyik hatás a pálosok által képviselt engesztelő lelkiség, mely a Mécses-lelkiség imádságos, engesztelő jellegét formálta, erősítette. A másik a Cursillo-mozgalom, és az általa képviselt lelkiség és módszer, közösségépítés. A Mécses-lelkiség erre a két, meghatározó lelki alapra épül. Ezen hatások összességéből fejlődött tovább a Mécses engesztelő, közbenjáró imádságos lelkülete. És ez a lelkület segíti és adja jelenleg a börtönpasztorációs tevékenységben és utógondozásban aktívan szerepet vállalók spirituális háttértámogatását. Ennek az imaháttérnek felvállalására alakult ki a Mécses Engesztelő Testvérek Közössége (MET). Az ebbe való bekapcsolódásba hívunk minden jó szándékú keresztény testvérünket. Az elmúlt évtizedek során igyekeztünk megőrizni és tovább építeni az alapítók szellemiségét, amelyről alapszabályunk ( 1, 2, 3) rendelkezik.
