A Mécses karácsonyi csomagküldő akciója 2015-ben

A szeretet nem luxus - tovább »

Rehabilitációvezetőt keresünk

A részletek alábbi részben olvashatóak

Együttműködési megállapodás

a Magyar megelőzési, Bűn nélküli ÉLET Alapítvánnyal. Tovább olvasom »

Jobb Lator

Tovább a legfrissebb kiadványhoz »

Mécses 2015.07.03-án elfogadott új alapszabálya

Tovább a dokumentumhoz »

BV kódexhez való hozzászólásunk

Tovább olvasom »
 

Cursillós lelkigyakorlat a váci börtönben – Krisztus és a testvérek szeretete megváltoztat

Forrás: 2015. október 20. Magyar Kurrir Fotó: Merényi Zita, Szerző: Thullner Zsuzsanna

Október 15-én, csütörtökön este kezdődött az a cursillós lelkigyakorlat a Váci Fegyház és Börtönben, amelyen huszonnégy fogvatartott vett részt. A találkozó zárásaként a lelkigyakorlatot vezető Székely János püspök mutatott be szentmisét október 18-án, vasárnap a börtönkápolnában.



A fogvatartottak mellett családtagjaik is részt vettek a szentmisén, amely a cursillo (ejtsd: kurzijjó) résztvevőinek tanúságtételével kezdődött. A megrendítő, szívből jövő hitvallások a vendégeket is részeseivé tették annak az átalakító erejű folyamatnak, amely az előző néhány napban ment végbe a lelkekben Székely János püspök és a Cursillo mozgalom tagjai segítségével. A huszonnégy fogvatartott sorban elmondta, mit kapott a három nap alatt: „sok szeretetet”, „testvéri közösséget”, „útmutatást”; illetve mit szeretne megőrizni, magával vinni a lelki élményekből: „Krisztust”, „a testvéreket”, „benne maradni ebben a túlcsorduló szeretetben és továbbadni másoknak”, „közösségben lenni”, „megjavulni”, „nem okozni több fájdalmat a családtagoknak”, „Isten szeretetét, jóságát elvinni a családhoz és másokhoz”… „Isten nem enged el engem, bárhol is vagyok” – fogalmazta meg egyikük azt a reményt, amely mindannyiuk arcán tükröződött.

Székely János püspök megköszönte a Cursillo mozgalom tagjainak szolgálatát. Mohos László, a váci börtöncursillo szervezője elmondta, milyen nagy készülődés, mennyi imádság előzte meg ezt a pár napot, és kifejezte örömét, amiért jelét kapták a Szentlélek, Jézus jelenlétének.

Székely János püspök a cursillo szertartása szerint megajándékozta a résztvevőket egy-egy kereszttel. Az Afrikába, Ázsiába induló misszionáriusok is keresztet kaptak régen, hogy szorítsák magukhoz, ha nagy bajba kerülnek – emlékeztetett. Egyenként adta át a kereszteket és mondta el mindenkinek: „Krisztus számít rád.” Mindenki személyes választ adott: „Én is számítok rá.”

Székely János püspök a szentmise homíliájában biztatta a fogvatartottakat: Isten soha nem hagy el minket, vár ránk. A shalom, azaz a békesség szó az arámi nyelvben a „tele van” kifejezésből ered. A béke nemcsak azt jelenti, hogy nincs háború, nem veszekszünk, hanem azt is, hogy tele van a szívünk szeretettel. A szívünket pedig csak Krisztus tudja megtölteni, egyedül Ő képes igazi békét adni, az Ő békéjét. „Krisztus szeretetétől ragyog az arcotok… ettől csordul túl most a szívetek” – fogalmazott a püspök, és azt kérte a raboktól, vigyék majd magukkal ezt a megújult szívet.

Arra buzdította őket, éljenek úgy, hogy bele tudjanak nézni szeretteik szemének tükrébe; ne ijedjenek meg a szenvedéstől, hiszen tanulni lehet belőle, és megnyitja a szívet Isten felé; kapaszkodjanak testvéreik kezébe, ne engedjék el egymást; imádkozzanak, énekeljenek a zárkában is.

A cursillo alatt az ember leveti az álarcát – akit keménnyé tett az élet, itt lehet őszinte. „Ne vegyétek vissza az álarcot, őrizzétek meg ezt az egyszerű, nyílt szívet, amelyet Istentől kaptatok!” – kérte a lelkigyakorlat résztvevőitől Székely János. Felidézett egy történetet, amikor egy olasz gyermekotthonban egy verekedős, őrjöngő gyerekkel az idős pap nem tett mást, mint a kereszt előtt állva csendben átölelte. A kisfiú éjjel egy cédulát csúsztatott a pap szobájába: „Köszönöm, ez volt az első ölelés, amit életemben kaptam” – állt rajta. A cursillóban átölel az Isten, megtapasztaljátok egymás szeretetét, éljetek ebben – buzdította a fogvatartottakat a lelkigyakorlat vezetője.

Megkérdeztünk két fogvatartottat, mit jelentett számukra a cursillón való részvétel:

Rudolf Gábor elmondta, hogy a cursillós lelkigyakorlat leírhatatlan, különleges megtapasztalás volt számára. Kaptak testvéreket, akik átadták nekik Krisztust. Kaptak egy olyan belső, lelki erőt, amelyet tovább tudnak adni a börtönben is. Példát mutathatnak azzal, ahogyan megváltoztak, próbálnak másképp élni. A családjaiknak is azzal adhatják a legtöbbet, ha megmaradnak ezen az úton. Megtanulták, mennyi mindent tudnak a szereteten keresztül adni. A résztvevő kifejezte háláját a cursillós testvéreknek mindazért, amit kaptak, és a börtön személyzetének is, hogy lehetővé tették a lelkigyakorlatot.

Kállai Tibor hétéves korától élsportoló volt, a felnőtt magyar ökölvívó-válogatott tagja. Vallásos családban nevelkedett, ahol elvárták tőle, hogy tanuljon, sportoljon, próbálja ki magát. A sport mellett zenélni, táncolni is tanult. A sok fáradságos munka után egyszer csak úgy érezte, neki is jár egy kis szórakozás: más fiatalok strandra, diszkóba jártak, gondtalanul teltek a napjaik. Szerette volna kipróbálni ezt az életformát: ehhez pénz kellett, ebből fakadt aztán a csalás, amelyet másokkal együtt elkövetett, és amely miatt börtönbe került huszonöt éves korában. „Isten a börtönben felemelt, és új életet adott” – vallja. Imacsoportot hozott létre rabtársaival: a világban szenvedőkért, a betegekért fohászkodnak. A cursillóban sokat tanult az igazi alázatról, új kapuk nyíltak meg előtte. Jövőre szabadul, sok terve van: köztük az, hogy feleségének és hatéves kisfiának át akarja adni, amit a közössége által, Krisztus gyermekeként megtapasztalt.

Székely János püspök kérdésünkre elmondta: azt tapasztalta, hogy nagy szomjúság van sok fogvatartott lelkében – elég volt az evangéliumot átadni, és nyitott szívvel fogadták be. Az utolsó nap délelőttjén spontán módon mondták el a rabok, mit kaptak a lelkigyakorlat által. Két haragos kibékült, átölelték egymást, pedig egy éve szóba sem álltak. Át lehet ilyenkor élni, hogy az evangélium nem egy régi, szép történet, hanem ma is alakítja az emberek életét – hangsúlyozta a lelkigyakorlatot vezető püspök.

Megdöbbentette, mennyi szenvedést, fájdalmat éltek át ezek az emberek, és ugyanakkor mennyi érték van bennük. Ha lett volna mellettük egy szerető szülő, egy jó testvér, jó házastárs, talán nem jutottak volna ide. Sok kincs van bennük, vannak köztük egészen tehetséges emberek. Nagyon sok jólelkű, jóra törekvő ember van a börtönben. A bűnbánat nagymértékben megtörtént bennük, nem másokat okolnak hibáikért. Sok szempontból tiszta gondolkodású emberek, akik elindultak a jó irányba.

A cursillós testvérek Sátoraljaújhelyen kezdték a börtönben tartott lelkigyakorlatok sorát, jártak Márianosztrán és Balassagyarmaton is. A Cursillo mozgalom sok személyes tanúságtétellel, egyszerű módon, de hatékonyan igyekszik az evangélium alapüzenetét átadni, nem csak szavakkal – mondta el Székely János. Felidézte az alapító, Eduardo Bonnín Aguiló mondását: az igazi lelkipásztor nemcsak az akváriumban – vagyis a templomban – halászik, hanem kimegy az óceánra, és igazi nagy halakat fog. A börtönben sok ember, aki távol volt hittől, erkölcstől, közel kerül hozzá: a lelkük mélyén – a sok szenny és sérülés alatt – óriási vágy él bennük a szeretetre, a békére, és a három nap alatt ez előtör belőlük. Teljesen más az emberek arca a lelkigyakorlat első és utolsó napján. Örömmel, érzelmekkel telibbé válik. Valakinek a zárkájában azt mondták: még a lépései is mások.

Székely János püspök szerint nagy értéke a Cursillo mozgalomnak, hogy az egész országban vannak közösségeik. Tagjai a börtöncursillo előkészítése során imádkoztak a rabokért, és leveleket írtak nekik. A fogvatartottak megrendültek azon, hogy idegen emberek nagy szeretettel írnak nekik, gondolnak rájuk. Szabadulásuk után a Cursillo közösség védőhálóként szeretne működni, segít azoknak, akik kinyújtják felé a kezüket. Sokat jelent, ha valaki nem légüres térbe érkezik vissza.

A Cursillo spanyol (pontosabban mallorcai) eredetű egyházi lelkiségi mozgalom. A „Cursillo de Cristiandad” elnevezés jelentése: ’a kereszténység rövid tanfolyama’. Az első cursillót 1944-ben tartották. A lelkigyakorlat mind az öt kontinensen elterjedt. Magyarországon 1989-ben tartották az első cursillót, azóta több tízezren végezték már el.

A háromnapos lelki úton a résztvevők találkoznak önmagukkal, Istennel és embertársaikkal. Ez a hármas találkozás általában fellelkesíti, megrendíti, erővel tölti el őket. Sokuk élete teljesen megváltozik. Gyakran szövődnek fontos barátságok, születnek új közösségek a lelkigyakorlat során. A cursillo egy hétvégén zajlik, csütörtök estétől vasárnap délutánig tart, utána pedig folytatódik a felfrissült, megújult életben.

A cursillo nemcsak vallásos embereknek szól, hanem mindenkinek, akinek nyitott a szíve és a gondolkodása, aki őszintén keresi az élete értelmét, törekszik a hiteles életre.

További fotók a Magyar Kurrir oldaláról:


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Gondolatok...

"A világ logikája a siker, az uralkodás, a pénz felé irányít; Isten logikája az alázat, a szeretetszolgálat felé."

Ferenc pápa